Tornóczky Gusztáv József1*, Bánhidi Miklós2, Young Marie3, Nagy Henriett4, Rózsa Sándor5 publikálásában jelent meg az alábbi cikk angol nyelven, melynek magyar nyelvű absztraktját tesszük közzé:

  1. Testnevelési Egyetem, Sporttudományok Doktori Iskola, Budapest
  2. Széchenyi István Egyetem, Egészség és Sporttudományi Kar, Győr
  3. University of the Western Cape, Department of Sport, Recreation and Exercise Science, South Africa
  4. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Budapest
  5. Department of Psychiatry, Washington University School of Medicine in St. Louis, Missouri, US

A jógagyakorlással eltöltött idő hatása a depresszió, szorongás, stressz és a pozitív negatív affektivitás mértékére magyar jógázók körében

Absztrakt

A stressz, a szorongás és a depresszió szorosan összefüggenek; a depresszió a vezető oka a fogyatékosságnak 45 év alatti felnőtt lakosság körében. Az EU-ban a tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a depressziós tüneteket bejelentő népesség aránya (10,5%). A stressz kezelése és az azzal való megküzdés fontos eleme az egészséges életmód fenntartásának. Az elme-test gyakorlatok körében általánosan használt módszer a jóga a depresszió kezelésére.

Jelen vizsgálat célja a jógagyakorlással töltött idő, valamint a jógázók depresszió, szorongás, stressz, érzelemszabályozás és pozitív negatív affektivitás mértékének vizsgálata. A vizsgálati mintát magyar jógázók (N=555, 465 nő) alkották, akik betöltötték a 18. évet. A kérdőíveket 2015. november és 2016. február között töltötték ki országszerte. Az alkalmazott mérőeszközök a Depresszió, Szorongás és Stressz Skálák (DASS-21), az Érzelemszabályozási Nehézségek Kérdőív (DERS-16) és a Pozitív Negatív Affektivitás Skála (PANAS) voltak.

Az eredmények különbségeket tártak fel a kezdő, a haladó és a gyakorlott jógázó csoportok között. A gyakorlott jógázók alacsonyabb értékű depressziót és stresszt mutattak, mint a kezdők és a haladók. A pozitív affektivitás nagyobb mértékű volt a gyakorlottaknál, mint a másik két csoportban, és a negatív affektivitás alacsonyabb volt a gyakorlott csoportban, mint a kezdő és haladó csoportokban. A magyar jógagyakorlók adatai alapján arra lehet következtetni, hogy a hosszú távon gyakorolt jóga pozitívan befolyásolja a gyakorló stresszkezelő képességét és magasabb szintű életminőséget eredményezhet. A jóga gyakorlása ajánlható egészséges felnőttek részére a stressz kezelésére, valamint a szorongás és depresszió tüneteinek megelőzésére.

A cikk angol nyelven EZEN A LINKEN olvasható.

A cikk megjelenése:
http://odborne.casopisy.palestra.cz/index.php/actasalusvitae/issue/view/27/showToc
Tornóczky, G. J., Bánhidi, M., Young, M., Nagy, H., & Rózsa, S. (2019). How Yoga practice time impact the levels of depression, anxiety, stress and positive and negative affect among Hungarian yoga practitioners. Acta Salvus Vitae 7(2), 40-50.