Szervezeti és Működési Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS
1. AZ EGYESÜLET ÁLTALÁNOS ADATAI
2. AZ EGYESÜLET ALAPFELADATA
3. AZ EGYESÜLET ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI
4. AZ EGYESÜLET JOGALANYISÁGA
5. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS
1. A KÖZGYŰLÉS
2. AZ ELNÖKSÉG
3. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
4. AZ OKTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI BIZOTTSÁG
5. ETIKAI BIZOTTSÁG
6. MUNKACSOPORTOK
7. AZ EGYESÜLET KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE

 

I. BEVEZETÉS
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján, a

MAGYAR JÓGAOKTATÓK SZÖVETSÉGE EGYESÜLET

(továbbiakban Egyesület) Alapszabályával összhangban, az Egyesület vezető szervei véleményének figyelembevételével készült.
Az SZMSZ az Egyesület vezetésének és gazdálkodásának, az Egyesület jellegének megfelelő szabályokat tartalmazza, így különösen:

− az Egyesületre és működésére jellemző, részben hosszabb időre érvényes adatokat, alapvető elveket és előírásokat, az Egyesület tevékenységi körét;
− az Egyesület irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályozásait;
− az Egyesület vezető és ellenőrző szerveit, azok feladatait és jogkörét.

Az SZMSZ betartása és betartatása az Egyesület tagjainak és vezetőinek elsőrendű kötelezettsége.

1. AZ EGYESÜLET ÁLTALÁNOS ADATAI

A SZERVEZET NEVE: Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület

ANGOL ELNEVEZÉS: HUNGARIAN YOGA TEACHERS’ ASSOCIATION

NÉMET ELNEVEZÉS: UNGARISCHER YOGALEHRERVERBAND

RÖVIDÍTETT NÉV: MJSZE

SZÉKHELYE: 1026 Budapest Volkmann u. 10 I/2

POSTACÍM: …

TELEFON: +36 1 397 5258

TELEFAX: +36 1 397 5258

E-MAIL: mjsze@spirituart.hu /jogaoktatok@jogaoktatok.hu/

HONLAP: www.jogaoktatok.hu

ALAPÍTÓ OKIRAT: 2006. december 3.

MŰKÖDÉS KEZDETE: 2007.

IDŐTARTAMA: határozatlan

TÖRV. FELÜGYELET: Fővárosi Főügyészség

NYILVÁNTARTÁS: Fővárosi Bíróság

Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 4SORSZÁM: …

ADÓSZÁM: …

Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 5RENDES TAGOK:

A RENDES TAGOK NÉVSORÁT AZ ELNÖKSÉG ÁLTAL VEZETETT TAGNYILVÁNTARTÁS TARTALMAZZA

Az Egyesület körbélyegzője: …
2. AZ EGYESÜLET ALAPFELADATA

A jóga értékeinek képviselete és valamennyi megfelelő fórumon való megnyilvánítása, valamint a jógaoktatók érdekképviseletének ellátása.

3. AZ EGYESÜLET ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI

Az Egyesület a következő közhasznú jellegű tevékenységeket kívánja ellátni:

– a hazai jógaélettel és a jógatémákkal foglakozó kiadványok készítése

– hazai és EU-s pályázati figyelőrendszer kialakítása, amely segíti a jógaoktatók és jógaintézmények pályázatait,

– az egyesület tevékenységének minél szélesebb körű megismertetése,

– hazai jógaoktatói honlap készítése és állandó frissítése,

– az információáramlás elősegítése a jóga szervezetek között

– a jógaoktatók és szervezetek területi nyilvántartása, annak minél szélesebb körben történő publikálása, annak érdekében, hogy minden érdeklődő megtalálja a hozzá legközelebb eső garantált minőségű jógaoktatást,

– a jóga, mint tevékenység minél szélesebb körben való megismertetése, oktatása, az egészségre gyakorolt átfogó hatásának minél szélesebb körben történő ismertetése,

– a jógaoktatói tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai irányelvek kidolgozása,

– jógaoktatás és jógaoktató képzés alapfogalmainak kidolgozása és egységesítése,

– a jóga, mint tevékenység tudományos szintű megismerését elősegítő anyagok készítése és megismertetése,

– minimális, a jógára jellemző etikai követelményeket tartalmazó kódex kidolgozása, amely a jógaoktatói tevékenységre vonatkozik,

– a jógaoktatók szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátításának elősegítése,

– az új jógaoktató generáció részére szakmai segítségnyújtás,

– a tagok által elfogadott olyan minőséget tanúsító védjegy kidolgozása, amelyet valamennyi tag használ, és amellyel igazolja, hogy a Magyar Jógaoktatók Szövetségének tagja.

– belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok létesítése és fenntartása,

– a jógaoktatói képzést végző egyetemekkel és főiskolai karokkal kapcsolattartás, különös tekintettel a szakképzés, valamint továbbképzés követelményszintjére,

– a jógaoktatói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben történő kapcsolatfelvétel a jogalkotó és jogalkalmazó szervekkel, a jógaoktatók általános Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 6szakmai érdekeinek, hivatásukból eredő jogainak védelme érdekében.

– idősödő, beteg jógaoktatók segítése.
A fenti célkitűzésekre tekintettel az Egyesület a következő közhasznú
tevékenységeket végzi az 1997. évi CLVI. törvény szerint:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. tudományos tevékenység, kutatás,
3. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
4. kulturális tevékenység,
5. kulturális örökség megóvása,
6. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
7. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.
4. AZ EGYESÜLET JOGALANYISÁGA

Az Egyesület a magyar jogszabályok alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik; saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az Egyesület szervezeti egységei (bizottságai) nem önálló jogi személyek.
Az Egyesület jogi személy, s mint ilyen jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és  kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Az Egyesület működése során, céljainak megvalósítása érdekében szerződéses kapcsolatba kerül harmadik személyekkel. A szerződésekből keletkező jogok és kötelezettségek nem a tagjait, hanem az Egyesületet illetik meg, illetve terhelik. Az Egyesület perbeli cselekményeit meghatalmazott jogi képviselője útján végzi. Az Egyesület a fentieken túlmenően önálló adó-, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal is rendelkezik. Az Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú
szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Fővárosi Bíróság … sz. végzése alapján …. napjától közhasznú szervezet, amely vállalkozási  tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azok veszélyeztetése nélkül végez. Az Egyesület non-profit jellegű szervezet.
5. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az Egyesület nyilatkozatait képviselője útján teszi meg. A joghatások az Egyesület javára, illetve terhére keletkeznek.

Az Egyesületet az Elnök képviseli harmadik személyekkel, bíróságokkal és más hatóságokkal szemben. Az Egyesület nevében aláírásra az Elnök jogosult. Az Elnök képviseleti joga harmadik személyekkel szemben nem korlátozható. Az Elnök az ügyek meghatározott körére vagy meghatározott időtartamra, illetve bármilyen más korlátozással meghatalmazást adhat az Egyesület bármely tagjának. A meghatalmazást írásban kell megadni, amelynek a meghatalmazott adatain kívül tartalmaznia kell a meghatalmazás kezdő – esetleg befejező – időpontját, valamint az egyéb korlátozásokat.

Az Egyesület jogi képviseletéről az Elnök megbízás útján gondoskodik. Az Elnök akadályoztatása esetén az Egyesületet az Elnökhelyettes külön
meghatalmazás nélkül jogosult képviselni.
II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS

Az Egyesület, mint egységes szervezet általános irányítását a Közgyűlés, operatív irányítását az Elnökség, illetőleg az általános képviseleti és aláírási jogkörrel rendelkező Elnök látja el.

A fentiek alapján az Egyesület vezető tisztségviselői a következők:
− az Egyesület, mint társadalmi szervezet egésze tekintetében általános képviseleti és aláírási jogkörrel bíró Elnök,

− az Elnökség tagjai,

− a Felügyelő Bizottság tagjai,

Az Egyesület egyéb (nem vezető) tisztségviselői:

− az Oktatási és Módszertani Bizottság elnöke és elnökhelyettese,

− a Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke és elnökhelyettese

1. A KÖZGYŰLÉS

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlés a rendes tagok összességéből és a pártoló tagokból áll. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell összehívni. Össze kell hívni a Közgyűlést, ha a szavazati joggal rendelkező rendes tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha a Felügyelő Bizottság és/vagy az Elnök az összehívást javasolja.

A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata. Az összehívás ajánlott levélben történik a napirend közlése mellett, legalább 15 (tizenöt) napos időköz meghagyásával. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak legalább fele + 1 fő képviselve van. A pártoló tagokat a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint kell meghívni, szavazásra egyébként nem jogosultak.

A Közgyűlésen a rendes és a pártoló tagokat erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság tagja. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Amennyiben a Közgyűlés az ott megjelentek számára tekintettel nem lenne határozatképes, az 1 órán belül összeülő megismételt Közgyűlés az előző Közgyűlés napirendjében szereplő kérdésekben az ott megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, feltéve, hogy ezt a figyelmeztetést az előző Közgyűlés meghívója tartalmazta.

A Közgyűlés megnyitásakor választja meg a rendes tagok közül a Közgyűlés Elnökét – egy évi időtartamra – és Jegyzőkönyvvezetőjét. A Közgyűlés elnöke újraválasztható.

A Közgyűlés határozatait – egyszerű szótöbbséggel (50% + 1 szavazattal) hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés saját maga soraiból választja meg elnökét. A Közgyűlés elnöke újraválasztható. A Közgyűlésen a szavazás nyíltan történik. A szavazati joggal rendelkező tagok egyharmadának kérésére azonban titkos szavazást kell tartani.

A Közgyűlés hatásköre:

− megállapítja és módosítja a szervezet alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, oktatási szabályzatát, valamint fegyelmi és etikai kódexét;

− meghallgatja és jóváhagyja az Elnökség jelentését a következő időszakra vonatkozó feladatokról;

− megválasztja és visszahívja az Elnököt, valamint az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Oktatási és Módszertani Bizottság és a Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjait;

− meghatározza a tagdíjak és támogatások mértékét;

− meghallgatja és jóváhagyja az éves pénzügyi beszámoló jelentést, valamint a következő évi költségvetést, amelyet az Elnökség terjeszt elő;

− meghallgatja és jóváhagyja az éves zárszámadást, amelyet az Elnökség terjeszt elő;

− elfogadja a közhasznúsági jelentést;

− dönt az 1989. év II. törvényben felsorolt más esetekben.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési
önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) az Egyesület tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Elnökség köteles az Alapszabályban meghatározott közhasznúsági jelentést az üzleti év végével véleményezésre a Felügyelő Bizottság, azt követően elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszteni, amely azt jóváhagyja, illetve amennyiben a gazdálkodás rendjével és a támogatások felhasználásának módjával nem ért egyet, arra írásban az Elnökség figyelmét felhívja.

2. AZ ELNÖKSÉG

Az Elnökség, élén az Egyesület Elnökével, a Közgyűlés határozatainak és állásfoglalásainak megfelelően az Egyesület operatív munkáját irányítja, az
Egyesület hivatali apparátusát vezeti. Az Elnökség szervezi és irányítja az Egyesület tevékenységét. A Felügyelő Bizottság ülései között dönt a Felügyelő Bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan döntést igénylő kérdésekben, amely döntéseiről a Felügyelő Bizottság soron következő ülésén beszámolni köteles. Az ilyen jellegű döntései a Felügyelő Bizottság jóváhagyásával válnak érvényessé. Az Egyesület Elnökét és az Elnökség tagjait (az Elnökhelyettest és a Titkárt) a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel 5 évi időtartamra. Az Elnökség szükség szerint, illetőleg bármely tagjának az Elnökhöz eljuttatott írásbeli kezdeményezésére, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökség ülései nyilvánosak, kivéve azon eseteket, amikor az Elnök adat-, illetve személyiségvédelmet veszélyeztető esetekben zárt ülést rendel el. Az Elnökséget – a napirendnek az Elnökség tagjaival történő közlése mellett – az Elnök hívja össze.

Az Elnökség összehívása akkor szabályszerű, ha arról az ülés összehívását megelőző 3 munkanapon belül a tagok írásbeli értesítést kaptak. Az Elnökség akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol az alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b) vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
Az Elnökségnek nem lehet tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Elnökség, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a Közgyűlést írásban tájékoztatja az addig végzett munkájáról, így különösen az egyesület vagyonának kezeléséről és felhasználásáról.

2.1. Az Elnökség, mint testület jogai és kötelezettségei:

Az Elnökség köteles ellátni az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. és az egyéb jogszabályok, így különösen a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi
CLVI. törvény, valamint a jelen Alapszabály által számára előírt feladatokat, így különösen:

a) a közhasznúsági jelentést a Felügyelő Bizottság, valamint a Közgyűlés elé terjeszti;

b) dönt új tag felvételéről,

c) kijelöli az Egyesület SzMSz-ében meghatározott munkacsoportok tagjait,

d) dönt mindazon ügyekben, amelyet jogszabály, illetőleg az egyesület alapszabálya, SzMSz-e, vagy egyéb szabályzata az Elnökség kizárólagos
hatáskörébe utal.

e) szociális rászorultsága esetén a tag írásbeli kérelmére meghatározott időre elrendelheti a tagdíj mérséklését.

2.2. Az Elnök jogai és kötelezettségei

a) az Elnök képviseli az Egyesületet. Az Elnök képviseleti jogát esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Egyesület alkalmazottjára
ruházhatja át;

b) összehívja a Közgyűlést;

c) az Egyesület részéről per indítása vagy az Egyesület perlése, illetőleg jogi képviselethez kötött eljárás esetén meghatalmazza a jogi képviselőt;

11d) képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, a bíróság és más
hatóságok előtt, képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel
szemben hatálytalan;
e) biztosítja, hogy az Egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevétele
módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az arra érintettek
tájékoztatást kapjanak;
f) ellenőrzi a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt
összeg kezelését, illetve felhasználását.
2.3. Az Elnökhelyettes jogai és kötelezettségei
a) az Elnök akadályoztatása esetén összehívja a Közgyűlést;
b) az Elnök akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet;
c) az Egyesület elnökével együttes rendelkezési jogot gyakorol az Egyesület
bankszámlája felett.
2.4. A Titkár jogai és kötelezettségei
a) előkészíti az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését;
b) az Egyesület elnökével együttes rendelkezési jogot gyakorol az Egyesület
bankszámlája felett.
3. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés részére ellenőrzi az Egyesület működését. A
Felügyelő Bizottság 3 főből áll, akiket a Közgyűlés választ meg 5 évi időtartamra. A
Közgyűlés a Felügyelő Bizottság tagjaiból – szintén 5 évi időtartamra – elnököt
választ. A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől, illetve az Egyesület tisztségviselőitől
bármikor felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az Elnökség tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által
tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatást,
d) az a)–d) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A Felügyelő Bizottság feladatai különösen:
− szervezi a tagok együttműködését;
− rendkívüli esetekben bizottságot hoz létre, tagjai közé meghívhatja olyan
szervezet képviselőjét is, vagy olyan természetes személyt, aki nem rendes
tagja, illetve pártoló tagja az Egyesületnek;
− megvizsgálja az Elnökség jelentését az Egyesület működéséről;
− előzetesen véleményezi a Közgyűlés elé kerülő valamennyi témát;
− véleményezi a lehetséges üzleti tevékenység irányát;
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 12− az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
− az Egyesület tisztségviselőitől jelentést, az Egyesület egyéb munkatársaitól
tájékoztatást, felvilágosítást kérhet.
A Felügyelő Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.
A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs
helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve
tisztségviselői nem utasíthatják.
A Felügyelő Bizottság saját ügyrendi szabályzata szerint jár el, éves munkaterv
alapján dolgozik, az üléseit az elnök hívja össze, szükség szerint, de legalább
négyhavonta egyszer. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a
Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem
kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság
ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a
kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha azon tagjai többsége jelen van;
határozatait nyílt szavazással hozza, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség
esetén az elnök szavazata dönt. Ha a Felügyelő Bizottság bármely tagja kéri, titkos
szavazást kell tartani.
A Felügyelő Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy
akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben
egyébként érdekelt.
A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját
megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az
ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottság tagjának felelősségét, sem
azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe
tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A Felügyelő Bizottság. illetve egyedül eljáró tagjai ellenőrzési-felügyeleti
tevékenységük keretében egyénileg is jogosultak az Elnökség tagjaitól és az
Egyesület más tisztségviselőitől jelentést, az Egyesület munkatársaitól pedig
tájékoztatást vagy felvilágosítást kérni, továbbá jogosultak az Egyesület könyveit
megvizsgálni vagy szakértővel megvizsgáltatni.
A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy
− a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a
Közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a tagok érdekeit,
− az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet
érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek
megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a
Közgyűlés döntését teszi szükségessé;
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 13− a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított
harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a
Közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha a Közgyűlés a
törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi
meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi
felügyeletet ellátó szervet.
A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a fontosabb jelentéseket, a mérleget és a
vagyonkimutatást.
A Felügyelő Bizottság tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az Egyesületnek
az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
4. AZ OKTATÁSI ÉS MÓDSZERTANI BIZOTTSÁG
Az Egyesület tagjaiból a Közgyűlés 9 főből álló Oktatási és Módszertani Bizottságot
választ. Az Oktatási és Módszertani Bizottság elnöke az egyesület mindenkori
elnöke. A Közgyűlés az Oktatási és Módszertani Bizottság elnökét, elnökhelyettesét,
valamint tagjait 5 évre választja.
Az Oktatási és Módszertani Bizottság legfőbb feladata, hogy kidolgozza és
elfogadásra a Közgyűlés elé terjessze a Szövetségnek a jógaoktató képzésre,
továbbképzésre és vizsgáztatásra vonatkozó, ún. Oktatási Szabályzatát.
Az Oktatási és Módszertani Bizottság – amelynek tagjai a hazai, legnagyobb
létszámú jógairányzatokat képviselik – foglalkozik a jógaoktatás elméleti és
gyakorlati kérdéseivel. Fő feladatai:
• a jógaoktatás kérdéseiben történő állásfoglalás,
• a minőség biztosításának érdekében a bizottság képviselője jogosult, bármely
minősített jógaoktató foglalkozásán résztvenni.
• az Oktatási szabályzat betartásának ellenőrzése,
• a minőségi védjegy kiadásához szükséges feltételeknek az Oktatási szabályzat 9.
pont szerinti vizsgálata, a vizsgálat eredményének az Elnökséghez való
megküldése,
• egyéni vezető jógaoktatóknak az Oktatási szabályzat 3. pontja szerinti
felügyelete,
• külföldön szerzett jógaoktatói oklevélnek az Oktatási szabályzat 6. pontja szerinti
vizsgálata,
• a jógaoktató képzésnek és vizsgáztatásnak az Oktatási szabályzat 7. pontja
szerinti vizsgálata és felügyelete,
• a jógaoktatói képzést végző egyetemekkel és főiskolai karokkal való
kapcsolattartás, különös tekintettel a szakképzés, valamint továbbképzés
követelményszintjére,
• az új jógaoktató generáció részére szakmai segítségnyújtás,
• a jógaoktatók szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához
szükséges ismeretek elsajátításának elősegítése,
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 14• a jógaoktatói tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai irányelvek
kidolgozása,
• jógaoktatás és jógaoktató képzés alapfogalmainak kidolgozása és egységesítése,
• a jóga, mint tevékenység tudományos szintű megismerését elősegítő anyagok
készítése és megismertetése,
• a tagok által elfogadott olyan minőséget tanúsító védjegy kidolgozása, amelyet
valamennyi tag használ, és amellyel igazolja, hogy a Magyar Jógaoktatók
Szövetségének tagja.
5. ETIKAI BIZOTTSÁG
Az Egyesület tagjaiból a Közgyűlés 3 főből álló Etikai Bizottságot választ. A
Közgyűlés az Etikai Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagját 5 évre választja.
Az Etikai Bizottság legfőbb feladata, hogy elfogadásra a Közgyűlés elé terjessze az
Etikai Kódexet, továbbá a Kódex rendelkezési szerint ellenőrizze az Alapszabályban,
a Szervezeti- és Működési Szabályzatban, továbbá az Oktatási Szabályzatban
rögzített szakmai előírások és követelmények tagok által történő megtartását,
illetőleg az említett előírásokat vagy követelményeket megsértő vagy nem teljesítő
tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytasson le, jogsértés megállapítása esetén
pedig szankciót alkalmazzon.
Az Egyesület tagjával szemben lefolytatni kívánt fegyelmi eljárás szabályait az Etikai
Kódex tartalmazza.
6. MUNKACSOPORTOK
A Munkacsoportok tagjait, akiknek száma az adott elvégzendő feladathoz és
tevékenységhez igazodik, az Elnökség jelöli ki határozatlan időre.
A munkacsoportok az éves rendes közgyűlésen beszámolnak az előző évi
tevékenységükről.
6.1. A Tájékoztatási és Informatikai Munkacsoport feladata:
• az Egyesület honlapjának elkészítése és karbantartása,
• az információáramlás elősegítése a jógaszervezetek között,
• a jógaoktatók és szervezetek területi nyilvántartása, annak minél szélesebb
körben történő publikálása, annak érdekében, hogy minden érdeklődő megtalálja
a hozzá legközelebb eső garantált minőségű jógaoktatást,
• az internetes látogatottság növelése,
• informatikai segítségnyújtás az oktatóknak.
6.2. A Média Munkacsoport feladata:
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 15• az Egyesület tevékenységének minél szélesebb körű megismertetése,
• népszerűsíteni a jógázás széles körben való elterjedésének társadalmi
hasznosságát,
• a jóga mint tevékenység minél szélesebb körben való megismertetése, az
egészségre gyakorolt átfogó hatásának minél szélesebb körben történő
ismertetése,
6.3. A Pályázatfigyelő és –készítő Munkacsoport feladata:
• hazai és EU-s pályázati figyelőrendszer kialakítása, amely segíti a jógaoktatók és
jógaintézmények pályázatait.
• pályázatok elkészítése és továbbítása.
• pályázatok érdekében együttműködési megállapodások kötésének elősegítése.
6.4 Kulturális és művészeti munkacsoport
• A jógával összekapcsolható művészeti és audiovizuális megnyilvánulások
szervezése.
• Kapcsolatfelvétel és –tartás az Indiai Kultúra Házával.
6.5 Tudományos munkacsoport
• A jógával határos tudományterületek közötti kapcsolat, ezen területekből
behozni a olyan tudományos eredményeket és ismereteket, amelyek által
tudjuk fejleszteni a jógaoktatás minőségét. Vizsgálatok véleményezése és
előkészítése.
• Szoros együttműködés kialakítása az alábbi területekkel
Orvostudomány
Táplálkozástudomány
Ájurvéda
Pszichológia
Szociológia
Pedagógia
Természetgyógyászat
Gyógytorna
Homeopátia
• A tudományos irodalom összegyűjtése, rendszerezése, publikálásra
előkészítése a következő csoportoknak:
Jógaoktatók
Jógázók, érdeklődők,
A tudományterületek képviselői
• a jóga mint tevékenység tudományos szintű megismerését elősegítő anyagok
készítése és megismertetése
• tudományos kutatások szervezése és végrehajtása.
6.6 Alkalmazott jóga tudományok munkacsoport
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 16• A munkacsoport az alábbi jógaterületek fejlesztésével és szakmai
alkalmazásának elterjesztésével foglalkozik:
Gyermekjóga
Időskori jógaoktatás
Megelőzés és rehabilitáció
Különböző betegségek jóga menedzsmentje
Kismama jóga
Baba mama jóga
Jóga nidra – relaxáció
Jóga életvitel, életmód, táplálkozás, receptek
• Fejlessze ki az egyes területek alkalmazását, és olyan javaslatokat nyújtson
be az Oktatási Módszertani Bizottságnak, amelyek alapján oktatási anyagok
készülhetnek az adott területekhez.
6.7 Rendezvények lebonyolítása és szervezése
• Rendszeres időközökben találkozók szervezése jógaoktatóknak
• Rendszeres meditációs összejövetelek, amelyeket mindig egy másik oktató
vezet.
• közös szakmai rendezvények, konferenciák, előadások rendezése.
6.8 Publikációs és fordító munkacsoport
• A fellelhető színvonalas idegen nyelvű anyagok fordítása feldolgozása és
belőlük oktatás módszertani javaslatok kidolgozása az Oktatási – Módszertani
Bizottságnak.
• Szakmai füzetsorozat megjelentetése az újabb fordításokból.
• Szoros együttműködés kialakítása a nyelvi, kultúrtörténeti
tudományterületekkel.
• A hazai jógaélettel és a jógatémákkal foglakozó kiadványok készítése.
6.9 Nemzetközi kapcsolatok munkacsoport
• Nemzetközi szervezetekkel kapcsolat kiépítése és kapcsolattartás.
6.10 Karitatív munkacsoport
• A figyelem felhívása konkrét karitatív célokra és cselekvési lehetőségekre.
• Az egyesülethez érkező kérések teljesítésének segítése.
6.11 Lobbi munkacsoport
• A hatóságokkal és a döntéshozókkal való kapcsolatok kiépítése
• új jógaközpontok és asramok építésének elősegítése Magyarországon,
• a jógaoktatói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben történő
kapcsolatfelvétel a jogalkotó és jogalkalmazó szervekkel, a jógaoktatók
általános szakmai érdekeinek, hivatásukból eredő jogainak védelme
érdekében,
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 17• a jógaoktatók érdekképviseletének ellátása, és az Egyesület által elfogadott
követelmények betartásának ellenőrzése.
7. AZ EGYESÜLET KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE
Az Egyesület nyilvántartását a Fővárosi Bíróság látja el.
Az Egyesület törvényes felügyeletét a közhasznú működés tekintetében – a reá
irányadó szabályok szerint – a Fővárosi Ügyészség látja el.
Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület – Szervezeti és Működési Szabályzat 18

Share This

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Hírleveleinkben értesítünk az MJSZ rendezvényeiről és híreiről. Innen tájékozódhatsz a minősítést érintő változásokról is.

Kérjük, ellenőrizd az e-mail fiókod, és a levelünkben kattints a regisztráció véglegesítésére! Köszönjük!